A bor a szenvedélytől az üzletig

Az augusztusi Vállalkozásokról nyitottan többszemközt beszélgetésén a bor világába kalauzoltak. Mint kiderült, a statisztikák szerint országunkban kevesebb, mint 100 minőségi bort áruló borászat létezik. Arról, hogy mibe kerül felépíteni egy borászatot, illetve mennyire profitábilis a bortermelés Bóné Tibor borszakértő, Leitersdorfer Edit-Wilma, a Kárásztelek Pezsgőpincészet ügyvezetője, Sámi Zsuzsa, a Crush Distribution marketingese és Wisky-Petri András, a Petry ügyvezetője értekeztek.  

A Vallásszabadság Házában szervezett szakmai beszélgetést Papp György és László Judit moderálták. A beszélgetésbe a hallgatóság is bekapcsolódhatott kérdéseikkel.

Milyen kapcsolatban áll Románia a borkészítéssel? Boné Tibor – aki nyolc éve borszakértő oktató -, elmondta, Románia világvezető szőlőtulajdonos, több, mint 800 ezer személy birtokol szőlőtermesztésre alkalmas területet, ám nagy részük csupán háztáji termeléssel foglalkozik. Ő édesapja által került a borok világába, aki nyolc különböző területen is munkálkodott, ám főleg a szétszórtság miatt nem érte meg befektetni ebbe a világba, így csupán a szórakozás szintjén végezték.

A beszélgetés elején a pincészetek tulajdonosai osztották meg a kezdeti nehézségeket, borászatuk indulásának lépéseit.

A kezdetek

A Wisky-Petri András ügyvezetése alatt működő családi cégcsoport kilenc éve foglalkozik borokkal. Kezdetben csupán hús- és hentesáru forgalmazásával működtek, majd egy panzió üzemeltetése során kerültek kapcsolatba a borokkal. A hely reklámozása céljából alkották meg 2014-ben az első saját borukat, azóta évente 15 ezer liter bort termelnek.

A Kárásztelek Pezsgőpincészet ötlete Gél Tibor borász fejéből pattant ki, aki 2004-ben látta meg a lehetőséget a birtok adottságaiban. A ma működő pincészet felépítéséhez rengeteg elhivatottságra, munkára és fanatizmusra volt szükség – számolt be Leitersdorfer Edit. Mint elmondta, pezsgőpincészetként tűnnek ki a borászatok közül, buborékos termékeik és a pezsgő hozza sikerüket. A 22 hektáros terület felvásárlása 4-6 évbe került, majd 1 év volt telepítés – tehát 7-8 évükbe került, amire termelni is kezdtek. Kezdetben kiállításokra jártak termékeikkel, hogy megismertessék magukat a piacon.

Román borok vs külföldi borok – mi a trend?

Sámi Zsuzsa, aki négy éve foglalkozik a Crush Distribution marketingezésével – ismertette, minden év másról szól a borfogyasztást tekintve: idén a habzó borok fogyasztása nagy trend. „Nekünk, mint bort forgalmazó cégnek feladatunk, hogy ezt egy picit irányítsuk, ajtókat nyissunk az emberek előtt a hazai borok felé” – fogalmazott. A Kárásztelek boraival könnyű dolguk van, tette hozzá, hiszen ezek minőségi termékek, illetve közel állnak a gasztronómiához is, ugyanakkor árban is elfogadhatóak. Leitersdorfer Edit saját meglátása szerint hozzátette, az átlag román borfogyasztók eléggé konzervatívak, számukra három féle bor létezik: a hazai, az olasz és francia, a többit szinte kizárják. Ennek egyik következménye az lehet, hogy egy kevésbé jó minőségű bornak nagyobb népszerűsége van, nagyobb áron is forgalmazzák. Edit hangsúlyozta, erre külföldön nincs példa, érzékenyebbek az ár-minőség egyensúlyára.

Marketing az eladásban

Egy 10 ezer, illetve egy 20 ezer eurós bor között a marketing hozzáadott értéke adja a legnagyobb különbséget – nyilvánította ki véleményét Wisky Petri András. Az éttermükben tapasztaltak alapján elmondta, a vendégkör felépítése határozza meg azt, hogy éppen melyik boruk a kelendőbb: általánosságban az olasz és magyar borokból nagy a kínálat, de a külföldi vendégek inkább a helyi borokat szeretnék megízlelni. A marketing hozzáadott értékére reflektálva Sámi Zsuzsa hozzátette, nagyon fontos a sztori, ami a termék mögött van: lényeges az, hogy az íze mellett milyen más életérzést vált ki az emberből a termék címkéje, akár háttere, története. Emellett a szolgáltatás minősége is „eladhatja” a bort, fontos az, hogy hogyan érzi magét a vásárló az üzletben, hogyan szólnak hozzá, hogyan ajánlanak bort vagy éppen hogyan edukálják. Általában szükség van egy húzónévre, ami miatt az ember betéved az üzletbe, ám ha közben megismertetik egy másik borral, amit aztán ő is ajánl másoknak, egy teljesen új élménnyel gazdagodhat.

Vivino – Find the right wine

A Vivino borivóknak biztosít segítséget. Az alkalmazásban lehetőség nyílik borok árának a megtekintésére, de fogyasztói vélemények is felsorakozósnak. Mint az Sámi Zsuzsa elmondta, ők kóstolással választják ki a termékeiket, de a Vivino árajánlatait is figyelik. Bóné Tibor hozzátette, az alkalmazás üzleti modellje változott az évek során, az ár értékelése nem mindig releváns, azonban a borról alkotott vélemények, információk segítséget nyújthatnak.

Profitábilis a bortermelés?

Egy borászat sikeressége nem állandó, folyton lebeg, ugyanis túl sok faktor befolyásolhatja – például egy rossz szüret – fejtette ki Leitersdorfer Edit. Wisky-Petri András szerint a profitabilitást bizonyítja, hogy nagyon sok nyugati befektető érkezik Romániábaszőlőt telepíteni, területet vásárolni. Véleménye szerint az olasz és francia borvidék sikeressége csökkenni fog, a bortermelés értéke így itt felértékelődik.

Termelő vs kereskedő

Wisky-Petri András meglátásai szerint a hozzáadott munka és kockázat elsősorban a termelőt érinti, hiszen tőle függ az, hogy lesz-e egyáltalán szüret. Sámi Zsuzsa elismerte, bár a pincészetnek nagyon nagy munkája van az előkészületekben, a kereskedőre is hárul felelősség, ugyanis a termékek listázása, marketingezése ugyancsak munkát igényel, illetve a megfelelő célközöség elérése, a szállítás körülményei, a kliensekkel szembeni felelősség is rájuk hárul. Marketing szempontjából meghatározó szegmens továbbá az, hogy a pincészet tud-e hozzáadott értéket biztosítani a termékének vagy ezt teljes egészében a forgalmazóra bízza.