A feket hattyú egyre fehéredik – Bitai László volt a meghívottunk

Fekete Hattyú jelenség – olyan kockázatok eljövetelét jelzi, amelyek hirtelen jelennek meg és nagy elmozdulást eredményeznek. 

Bitai László pénzügyi elemző, a Magyar Mágnás Egyesület alapítója elmagyarázta mindazokat a gazdasági kockázatokat, amelyek fekete hattyúként robbantak be az elmúlt időszakokban. A pénz tömege a világjárvány óta, a kamatláb alakulása, a dollár index – olyan problémákat tartogatnak, amelyek lassan előreláthatóvá válnak, hirtelen alakulásukat mégis nehéz követni. A fekete hattyú hiába fehéredik, felimserhetővé attól még nem válik. 

A piacon felbukkanó kockázatok

Bitai László néhány – főként az amerikai piacot érintő – gazdasági kockázatot jelentő tényezőt ismertetett:

  • Pénznyomtatás – A világ úgy válaszolt anno a 2008-as krízisre, hogy tömegesen pénzt kezdett nyomtatni. A pénz tömege a gazdaságban a világjárvány óta pedig még nagyobbat nőtt, minden ötödik dollár, ami ma létezik, a kovid óta volt nyomtatva. Sőt, a pénz ezúttal a bankrendszer kikerülésével, egyenesen a gazdaságba került.
  • A kamatláb alakulása bizonyos válságok után – A jelenlegi kamatlábra meredek növekedés jellemző az előzőekhez képest. Mindezzel az amerikaiak arra számítanak, hogy lelassítják az inflációt.
  • Fordított hozamgörbe – A normális hozamgörbe szerint egy rövidtávú hitel kibocsátása után kis kamatot várnak el, hosszú távú hitel után pedig nagyobb kamatot. A fordított esetében a rövid lejáratú hitelért nagyobb kamatlábat várnak el, mint a hosszú lejáratúért. Mindez azért történik, mert nagyobb kozkázatra számítanak. A fordított hozamgörbe mindig recessziót jelez. 
  • Dollár index – Azt mutatja meg, hogy a dollár mennyire erős a többi valutához képest. 2022 után, a kamatlábak emelését követően a dollár megerősödött, napjainkban lassan visszakozni kezdett, persze ez nem jelent érezhető csökkenést.
  • A hitelmennyiség alakulása a világban – Kimutatták, hogy a dollárban való eladósodottság 2000 úta növekedett, erre természetesen a kamat is megnőtt. Mindez csődöket okozhat vállalatokban, de akár államokban is. 
  • A infláció átlaga a világjárvány után szintén emelkedett. Az infláció elleni harc recessziót is okozhat. Ha az infláció pusztulásra kerül, annak ára a recesszió lesz, ha azonban nem, maga az infláció öli meg a gazdaságot.
  • Egy tucat tojás ára az amerikai piacon – A tojás ára is elegendő tényező, hogy az inflációt felhajtsa, ugyanis ennek ára az utóbbi években szintén emelkedett. A probléma  madárinfluenzával kezdődött, ami az elmúlt két évben az amerikai tyúkállomány tizedét vitte el.
  • A hitelkártyák hitelállománya – A világjárvány ideje alatt gyűlt pénz lassan apadni kezd, a hitelkártyák kimerülésre kerülnek, növekedni kezd ezek adóssága. Hitelállományuk Amerikában csúcsokat döntöget. Növekszik ugyanakkor a diák-, autó-, illetve háztartási hitelállomány is.
  • CBDC (Central Bank Digital Currency) – A kormánynak óriási hatalma lesz a pénz fölött, ugyanis a digitális dollár piacra dobásával szeretnék korlátozni azt, hogy mire is költhetjük a pénzünket. Egy bizonyos összeget bocsátanak rendelkezésre, megszabva annak elköltési határidejét, de azt is, hogy mire lehet ezt költeni. Ez tulajdonképpen az államok válasza a crypto forradalomra. 

Szakmai előadása végén Bitai László befektetési portfólióját is közszemlére bocsátotta. A portfólió ITT érhető el.

Az előadást ezúttal is borkóstoló követte, ezúttal Nãstase borászat borait kóstolhattuk Cristian Nastase, borász és Gal István, borakadémikus tolmácsolásában. A borok mellé a Kalotaszegi Finomságok sajtjait kóstolhatták meg a résztvevők.

Megosztás

Facebook
Twitter
LinkedIn

Kapcsolodó hírek

Tekintse meg az alábbi cikkeinket is!

Közösségépítés több generációból

A májusi Vállalkozásokról nyitottan többszemközt meghívottjai több generációt képviselve más-más elvárásokkal rendelkeznek a munkaközösség, a