A menedzsment tudománya a nemzeti és vállalati kultúra tükrében

„Milyen a jó vezető?” – tette fel a kérdést előadása bevezetőjeként Diósi László, a Romániai Magyar Üzleti Egyesület elnöke. Az októberi Közgazdász Borklub meghívottja a menedzsment tudományát tárta a hallgatóság elé. Miután ismertette egy jó vezető megfelelő képességeit, a különböző országok és régiók közötti eltérések vállalti kultúrának gyakorolt hatását mutatta be, majd az ezekből fakadó problémákra igyekezett megoldásokat szolgáltatni.

Milyen a jó vezető?

Diósi László hangsúlyozta, a jó vezetőnek nem kell feláldoznia magát ahhoz, hogy valóban jó legyen; a gyakorlat és képesség együttese alapozza meg a vezetéshez szükséges, elégséges tapasztalatot. A vezetőket körülvevő stressz, kétely, felelősség, magány ellenére is fontos, hogy megpróbáljon elsősorban ember maradni – hangsúlyozta. A jó vezetőt Diósi László ugyanakkor a kitartás, alázat, szolgálat és holtig tanulás kifejezésekkel asszociálta, legnagyobb értékének pedig a tapasztalatot társította, amely tanulás és hibák sorozatával alakul ki.

A jó vezető egyik legfontosabb feladata az emberekre való figyelés, a motivációikon való gondolkodás, a kommunikáció kell legyen. A szervezet megfelelő felépítésének érdekében a szerepek megosztására is figyelmet kell fordítania, hogy a résztvevők aktív részeseivé váljanak a cégnek. Mindemellett határozottan tudnia kell, hogy merre halad a vállalata, ennek tekintetében gyakorolnia a stratégiai döntések, végrehajtás művészetét. A jó vezetőnek tudnia kell csapatot építeni.

Az előadó hangsúlyozta, a jó vezető legfontosabb feladata megakadályozni a demotivációt, amelyet személyre szabott motivációval érhet el – ez pedig akkor a leghasznosabb, ha nem tevékenységet, hanem célt motivál – tette hozzá. Ha ugyanis konkrét feladatot, tevékenységet szab ki, azzal elveszi az önálló döntések meghozatalát, vagyis demotivál.

Különbözőségeink

Mindannyian különbözőek vagyunk, a nemzeti kulturális sajátosságaink, a vállalati kultúránk, illetve a személyes életünk tapasztalatai mind-mind alakítanak. Ha figyelünk, és megtudjuk azt, hogy valakit mi tart hatalomban, mi motivál, azt is megértjük, mit miért tesz – hangsúlyozta az előadó. Hozzátette, kulturális tolmácsként azt is megtanulta, nem csak a nyelvet, a kultúrát is érteni kell ahhoz, hogy valóban a helyzethez illeszkedjünk.

Nemzeti kulturális sajátosságok, kulturális dimenziók

Előadása folytatásában Diósi László országok szerinti példákkal szemléltette a kulturális eltéréseket. A hatalmi távolságot elemezve kifejtette, míg Magyarországon és az Államokban ez nem túl erős, a főnököt egyenlőként tekintjük önmagunkkal, ezzel szemben Romániában „egyfajta babonás félelemmel vesszük körül.” Ám hozzátette, ez nem igazi tisztelet, inkább távolságtartás. A maszkulinitás és femininitás ellentéteit magyarázva elmondta, míg a maszkulint tekintve (inkább Magyarországra jellemző) a gender szerepek távolsága nagy, ezen közösségekben a munka a legfontosabb, cél a legjobbnak lenni, addig a feminin társadalmakban (például Románia) az egyensúly, a jó életminőség megteremtése válik céllá. Ami a bizonytalanság elkerülését illeti elmondta, ezesetben Magyarország és Románia egy szinten működik, nem szeretnek kockáztatni, a tapasztalatok ugyanis azt mutatták, a változásokból nem következett jó. Hazánkat elemezve az előadó elmondta, a következmények gyakorlatiasak, mivel nem szeretnek kockáztatni, a legtöbben nem vásárolnak részvényeket, inkább kötvényekbe fektetnek.

A világszintű eltéréseken túlmenően azonban hozzátette, ezek regionálisan is jelentkeznek: csak Romániát elemezve öt különböző üzleti kultúra létezik. Ha munkastílusban gondolkodunk tehát, figyelembe kell vennünk, hogy a nemzeti sajátosságok mindent megváltoztatnak, ahhoz ugyanis, hogy sikereket érjünk el, minden esetben alkalmazkodnunk kell az adott ország, esetleg régió szokásaihoz, kultúrájához.

Vállalati kultúra – „ahogy mi tesszük a dolgokat errefelé”

Egy vállalat kultúráját a közös tapasztalata, közös élménye határozza meg. Ez hosszú évek során alakul ki, a közös értékek, etika, magatartás, nyelvezet felelősségvállalás együttesével. Ehhez természetesen egy vezetőre is szükség van; az előadó hangsúlyozta, két év után a cég olyan lesz, mint a főnöke.

Az Evangélikus-Lutheránus Egyház Reményik Sándor Galériájában tartott szakmai előadást ezúttal is borkóstoló követte, ahol a Tokaji Borvidék borait ízlelhették meg a résztvevők.

Megosztás

Facebook
Twitter
LinkedIn

Kapcsolodó hírek

Tekintse meg az alábbi cikkeinket is!

Biztosítás – Bizalom – Csőd

Februárban ismét BizniszVitaminnal jelentkezünk! Költség vagy haszon a biztosítás? Simpf Norbert Pál biztosítási bróker szakmai