„Amit (az állam) egyik kezével ad, a másikkal visszavesz”

A januári Biznisz Vitamin szakmai előadásán 2023 adózási újdonságairól tájékoztatta a hallgatóságot Dr. Fekete Szilveszter egyetemi adjunktus, adótanácsadó. Arra a kérdésre, hogy mi történt az új év eljövetelével adóügyileg, egyetlen szóval válaszolt: adóemelés.

Az előadást megelőzően, Berke Sándor mesterszakács fitnesz reggelijét fogyaszthatták az érdeklődők, gyümölcsökkel és müzliszelettel indítva a reggelt. A helyszínt ezúttal is az 1568 Bistro biztosította.

Dr. Fekete Szilveszter bevezetésként ismertette, hogy hogyan is néz ki valamennyi ország adórendszere. Eszerint megkülönböztethetőek az eljárási, illetve a tartalmi adószabályok. Előbbi arról értekezik, hogy ki adóz, hol kell regisztrálnia, hogyan vallja be az adót, hogyan korrekciózza azt, majd ezután, hogyan történik az adóbehajtás. Utóbbi pedig azt mutatja, hogy ki, mennyit, mikor adóz.

Romániában három adózási időszakot különböztetünk meg: 1991-2003, 2003-2015, 2015-2022. Az első adótörvénykönyvnek 12 év alatt 140 jogszabálymódosítása volt, ebből a legtöbb módosítás a kormányváltásokhoz kötődik. Míg a legutóbbi esetben 8 év alatt 112 jogszabálymódosítást jegyezhetünk.

Mi a baj a jogszabályokkal?

Példákkal szemléltetve kaptunk magyarázatot a jogszabályok folyamatos, követhetetlen változására. Az első ilyen példa szerint „publikálva volt a 357-es törvény, ami elfogadja a 119-es sürgősségi rendeletet, ami módosítja a 27-es sürgősségi rendeletet.” Vagyis liberalizálták a piacot, ám miután rájöttek arra, hogy krízises időszakokban elszállhat, limiteket állítottak fel. Egyik jogszabály tehát hivatkozik a másikra, illetve folyamatos változások lépnek fel. 

Egy másik, a mikrovállalatokra vonatkozó példa is szóba került. Az adótörvénykönyv cikkelye szerint mikrovállalat az, ahol az előző év árbevétele nem haladja meg az 1 000 000 eurót. Ezt 2022 júliusában 500 000 euróra módosították, de nem konkretizálták, hogy melyik évtől alkalmazandó. Az alkotmánybíróság végül kijelentette, hogy ez 2023-tól lép csak érvénybe, tehát a tavalyi évre még a régi szabály vonatkozik, miközben az ki lett vonva. 

A mikrovállalat feltételei

Eddig a román vállalatok három adónem szerint fizettek: nyereségadót, mikroadót vagy tevékenységspecifikus adót. Idéntől azonban kivonásra került a tevékenységspecifikus adó. 

A legfontosabb változás pedig az adószabály megközelítésére vonatkozik: 2023-ban kötelező a nyereségadó. Tehát mindenki nyereségadó-fizető kell legyen, kivéve, aki teljesíti a mikrovállalati feltételeket, ugyanis aki eleget tesz ennek, az maradhat mikrovállalati adófizető. Felsorolásra került három régi, és három új feltétel, illetve egy részben megújult feltétel is. 

Három régi mikrovállalati feltételnek kell eleget tenni:

• a jövedelmre vonatkozó plafon (1 000 000 helyett 500 000 euró)
• a tulajdonosok nem lehetnek államhivatali szervek
• nincs felszámolás alatt

Három új feltétel született:

• van legalább egy teljes munkaidős alkalmazott, ez kiváltható két 4 órással is (eddig nem létezett)
• a tanácsadásból és menedzsmentből származó jövedelem aránya kevesebb mint 20% az összjövedelemből (azonban nem tisztázott, hogy mi minősül tanácsadásnak)
• a 25%-nál magasabb részarányú tulajdonosnak maximum 3 mikrovállalata lehet

Ha valamilyen okból kifolyólag akár egy feltétel is elveszik, nem maradhat mikrovállalat, visszakerül nyereségadóba. 

Régi, de megújult feltétel:

• az adózás alól ki nem zért jövedelmeket realizál – amennyiben régebb voltak kizárt tevékenységek, de egyebek is bekerültek utána.

Jövedelemfajták

• önálló tevékenységekből származó
• szellemi tevékenységekből származó
• nem önálló tevákenységből (munkabér) származó
• javak bértletéből származó
• befektetési tevékenységekből származó
• nyugdíjakból származó
• mezőgadasági tevákenységekből származó
• nyeremények és szerencsejátékokból származó
• ingatlanügyletekből származó
• egyéb jövedelemforrásokból

Ha önálló tevékenységról van szó, két adózási forma jöhet szóba:

• reál, ami mögött van könyvelés
• normatív – független a bevételtől, fix norma, amire ráfizetődik a 10% adókulcs

Idén ezt a limitet levitték 25 000 euróra. Akinek a jövedelme ennél nagyobb, 2024-től köteles áttérni normatívról a reál adózásra. 

Adózási változások

A cégek igyekeznek kerülni a munkabér jellegű jövedelmet, ugyanis 41,5% jövedelem az államé marad. 

Maximum 33%-ban lehet adni kiegészítő jövedelmeket. Vagyis 33%-ig adómentes, ha azonban annál több, bele kell tenni a munkabérbe, tehát a fizetéshez számolódik. Ide tartozik többek között a napidíj vagy a szolgálati lakás bérleti díja (tehát ne legyen több 33%-nál, mint a bruttó bére).

Part-time munkaszerződések esetében a cég köteles a minimálbélre begyűjteni a járulékokat. 

Az osztalékok adózása: 5% helyett 8% lett az osztalékadó.

ÁFA kulcsok változása 

• A magas cukortartalmú üdítők esetében 9% helyett 19% az áfa
• Éttermi és vendéglátói szolgáltatások esetében 5% helyett 9%
• Tüzifa 5% 2029.12.31-ig

Egyéb jogszabály változások

Az alábbiakban felsorolt változások legtöbbjéről szintén a kidolgozatlanság állapítható meg:

• SAF-T – komplex adóbevallás
• e-transport – a kockázatos terméket szállítókra érvényes, a legalább 500 kg és 10 000 lej értékű szállítmányok esetében ki kell váltani 
• e- factura – számlák feltöltése az ANAF szerverére – nem kidolgozott
• 3000 lejre növekedik a minimálbér; az építőiparban ez 4000 lej lesz, mezőgazdaság és élelmiszeriparban pedig szintén3000 lej
• borravaló adózása, azonban a borravaló nincs kötelezve
• 10 alkalmazottnál már kollektív munkaszerződés alkalmazandó
• 2 munkahely nem tevődhet egymásra, de a cégek nem kérhetnek nyilatkozatot a másikról a GDPR miatt.