Egyetemek, vállalkozások, társadalom

Az októberi Közgazdász Borklubon az egyetemek és vállalkozások kapcsolatát vizsgálta dr. Gábor Tímea tanszékvezető, dr. Rácz Béla-Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese, Soós Réka, a GreenPartners ügyvezetője és Sallai Zsolt, az RMKT Kolozsvár alelnöke. A Reményik Sándor Galériában szervezett szakmai beszélgetést László Judit moderálta.

Az előadás második felében a résztvevők a Tokaji Borvidék egyik vezető kézműves pincészetének, a bodrogkeresztúri Bott Pincének borait kóstolhatták meg. A borokat Bodó Judit, a pincészet borásza és tulajdonosa mutatta be.

Egyetemek és vállalkozások közötti lehetőségek

Mint azt Soós Réka elmondta, a GreenPartnersnél állandó tevékenység és kihívás a toborzás. Hogy ezen is segítsenek, minél inkább igyekeznek bevonni a környezetvédelmi egyetem diákjait, akik gyakornokokként tevékenykedhetnek a vállalatnál, ami után állandó állást is kaphatnak. Sallai Zsolt hozzáfűzte, a vállalatuk esetében hasonló a felállás: mint elmondta, a cégnél töltött 14 éve alatt 150 diák fordult meg náluk szakmai gyakorlatot végezve, főként a közgazdaságtanról jelentkezve. Hozzáfűzte, az egyetemek nyitottak az órarend tekintve, a mesterképzéses diákoknak így lehetőségük van 4-6 órás munkavállalásra az egyetem mellett.

A cégek együttműködése az egyetemekkel szerződés alapján történik, aminek folyamán nagyon fontos lépés, hogy a cég a tanév elejétől be legyen vonva, tehát a tanterv előtt már igyekeznek ezeket a gyakorlatokat beiktatni – egészítette ki Gábor Tímea. Hozzátette, nagyon fontos a cég és hallgató közötti kémia, nemcsak a szakmai gyakorlatot, de a diák későbbi munkavállalását tekintve is, hiszen az egyetemen eltöltött négy éve után könnyebb beilleszkednie a munkaerőpiacon. A tanév közbeni szakmai gyakorlat mellett egyes cégek fizetett internshipeket is biztosítanak a diákoknak, amelyek során nyáron is a cégnél maradhatnak, tapasztalatot szerezve. Ez a közös együttműködés nemcsak a diák, de a cég előnyére is szolgál, a diákokkal ugyanis könnyebben lefedik kutatási tevékenységeiket. A gyakorlatok mellett az egyetemek ugyanakkor ipari kirándulásokat is szerveznek a diákoknak, ahol megfigyelhetik a cég működésének aspektusait, de ennek során azt is felmérhetik, hol lenne rájuk szükség a cég működésében, közben pedig a cég is beszerzi gyakornokait. A beszélgetés során elhangzott, mindezek mellett a karrieriroda is lehetőséget biztosít a diákoknak a fejlődésre, ahol meghívott cégek alkalmazottjaival szimulálnak önéletrajzokat, interjúkat.

Az elhangzottakhoz Rácz Béla-Gergely hozzáfűzte, meglátása szerint a cégek sok esetben a munkára alkalmas gyakornokokat várnak, azonban „az egyetem nem szakiskola, nem arra készíti fel a diákot, ami a piacon konkrétan várni fogja, hanem főként arra, ami még nincs jelen.” Éppen ezért szükség van olyan plusz tárgyakra, amelyek olyan kihívásokra készítik fel a diákokat, amelyekről még nem tudnak. Megtanítják természetesen egyensúlyozni a ma piacával, mondta el, de igyekeznek főként fejlődésre késztetni őket, a jövő piacára felkészíteni.

Kiegészítette ugyanakkor, kari szinten működtetnek egy cégeket összesítő platformot, ahol a diák megoszthatja kompetenciáit, a platform pedig automatikus egyezést alkot a céggel. Igyekeznek minden esetben a legjobb cégekkel együttműködni, tette hozzá, tanulni a diáknak ugyanis a legjobb gyakorlatból érdemes. Szerinte alkalmanként muszáj azonban szűrőket is alkalmazni a cégek kiválasztása során, hiszen csak olyan gyakorlatot szeretnének diákjaiknak biztosítani, ami a leghasznosabb számukra, hiszen úgy gondolja, felelősséggel tartoznak diákjaik irányába. De szakmai gyakorlatot nemcsak a cégek nyújtanak diákjaiknak, az egyetemi évek szakmailag is fontosak, emelte ki, a diáknak igyekeznek a klasszikus oktatásban is biztosítani a gyakorlati tudás átadását.

Milyen egy jó gyakornok? – tevődött fel a beszélgetés utolsó kérdése. Soós Réka szerint olyan, mint a jó kezdő alkalmazott. Rendelkezzen minimális háttértudással, tudjon kezelni egy problémát, legyen ugyanakkor nyitott és érdeklődő. „Az a jó gyakornok, aki az akar lenni, akiben van hajlandóság” – tette hozzá Sallai Zsolt.

Minden szakmai és elméleti tudás elsajátítása mellett ugyanakkor az egyetem szocializálódást is jelent, de világlátást, közösségi életet is. A diáknak a munka és tanulás mellett pedig arra is időt kell szakítania, hogy környezetét felmérje és megismerje. Minderre igyekeznek lehetőséget biztosítani mind a cégek, mind pedig az egyetemek – értettek egyet a beszélgetés résztvevői.