Kihívások hálójában

Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank Igazgatótanácsának tagjának előadása indította a januárt az RMKT Közgazdász Borklubon. Érintette a reálgazdaság, az infláció és a pénzügyi folyamatok alakulását, valamint a régiós konvergencia kilátásait. Ugyanakkor bemutatta az ország gazdasági helyzetét, annak változásait Közép-Kelet Európához viszonyítva.

Románia fejlettsége GDP alapján Nyugat-Európához viszonyítva az 1860-as évektől a 2000-es évekig 20-40%-os sávban mozgott fel-alá – tudtuk meg az előadás elején. Ehhez képest az elmúlt 20-25 év egyedi, ekkor a 70%-os növekedést közelítette meg. Jelenleg a balkáni régiókból Közép-Kelet-Európa szintjeire – Lengyelország, Szlovákia, Magyarország – zárkózott fel gazdaságilag.

A bérek felzárkózását tekintve 2000-ben a bruttó minimálbér 35 euró környékén, az átlagbér 150 euró környékén mozgott. A bruttó átlagbér ehhez képest ma 1600 euró környékén, a nettó minimálbér 500 euró környékén van.

Reálgazdaság

Az elmúlt 2-3 évtized felzárkózása ritka, Európa szinten azonban ez a mutató 20%-ról 70%-ra emelkedett. A fejlődést az európai piacgazdaságba való integrálódás segítette, a régió strukturális átalakuláson esett át – EU-s források, infrastruktúra javítások, külföldi befektetések formájában. Az EU-s források megléte hozzájárul a tőke felhalmozódásához, aminek megléte a következő pár évben még marad, viszont az eddig nagy felzárkózás miatt nagy kihívások elé nézünk, szerepük mérséklődni fog.

A konvergencia, felzárkózás még nem zárult le, ha a jövőt tekintjük, nehezebb időszak következik – emelte ki az előadó. A fókusz egyre inkább a saját ötletekre terelődik, de a gyorsan változó fejlődés, a kitörés nem feltétlenül vezet pozitív irányba, tette hozzá, hiszen amíg modell áll előttünk, amit követni tudunk, addig könnyebb a haladás. Amint átvesszük a vezetést, nekünk kell új ötletekkel szolgálni, utat mutatni, ami nehézségekkel járhat. Az euró bevezetése azonban lehetne egy taszító projekt, stabilabbá tehetné az országot.

Ipar

Az elmúlt években nem ment jól, ez meglátszott a magas energiaárakon, de az autóipar is megszenvedte. De problémák voltak a szolgáltató szektor, az IT szektor és a mezőgazdaság területén is. A gazdaság is lassult, annak ellenére, hogy a kereskedelmet a fogyasztás előre vezette.

Infláció

Romániában „makacsabb” volt az alakulása – fogalmazott az előadó. 2022/23-ban nem volt akkora, mint Közép-Kelet Európában, 2019 végéhez képest összességében az árak nem növekedtek többet, mint a régióban, de a bérek, kereslet, fogyasztás gyorsabban nőttek. Az idei év végére ennek értéke 4 alá eshet – tette hozzá. A költségvetéshiány azonban nagyon nagy, ennek helyreállításához több éves stratégiai terve lenne szükség. 

„Egy ilyen komplikált globális kontextusban a sérüléseket le kell dolgozni, ilyenkor kellenek a tartalékok. És ha Románia elmúlt 7-8 évét nézzük, költségvetéshiány, folyófizetési mérleghiány tekintetében, messze mi vagyunk a legmélyebben.”

A szakmai előadást ezúttal is borkóstoló követte, a Nachbil borászat borait Katona Csaba, a borászat képviselője mutatta be. Az esemény partnere ezúttal is a Romániai Evangélikus Lutheránus Egyház volt.