A januári Közgazdász Borklub Bálint Csaba előadásával indult, aki a Román Nemzeti Bank Igazgatótanácsának tagjaként a reálgazdaság, illetve Románia pénzügyi folyamatainak alakulásába nyújtott betekintést. Az előadó beavatott abba, hogy milyen gazdasági alapforgatókönyvvel számolhatunk 2024-ben, illetve, hogy melyek a kiemelt veszélyek és lehetőségek a rövid és hosszú távon változó globális környezetben.
Reálgazdasági kontextus
A román gazdaság növekedési potenciálját illetően különböző értékek léteznek, de 3-4% körül mozog – egy átlagos évben tehát ennyivel képes növekedni – ismertette az előadó. Előadása elején felvázolta, mi történhet az idei évben a román gazdaságot illetően. Eszerint elmondta, a tavalyi jelentős lassulást követően idén mérsékelt visszagyorsulásra számíthatunk.
A továbbiakban arról beszélt, hogy a globális és belső faktorok, illetve a fiskális és monetáris politikai sokkok hogyan befolyásolhatják a GDP egyes összetevőit. Elsőként az eurózóna tevékenységeit érintve elmondta, ez egy jelentős befolyásoló tényező, hiszen nagyon erős kereskedelmi kapcsolatok fűznek hozzá, az exportunk több mint 80%-a oda megy. A másik nagy befolyásoló szereplő a háztartás, ezen belül a fogyasztás aránya. Ezt a vállalati szektor követi, hiszen nyilvánvaló, ha a kereslet erős, lesznek beruházások. Ha tudjuk azt, hogy az export, a fogyasztás merre indul, akkor azt is meg tudjuk állapítani, hogy a fő ágazatokban mi történhet – magyarázta. Tehát ha van külső kereslet, jól fog menni az export; ha pedig a háztartások vannak jó formában, a fogyasztás növekszik, és a szolgáltató szektor indul felfele; illetve, ha a beruházások mennek jól, az építőipar lendül fel.
Miért volt 2023 a lassulás éve? Egyik jelentős tényezője ennek a fogyasztás megbicsaklása, bár 2021/2022-ben megtörténtek az újranyitások, a lakosság óvatos maradt, az előállt plusz nem a fogyasztásba, inkább a megtakarításokba ment. A lakosság óvatosságát leginkább a szolgáltató szektor érezte, a külső kereslet összeomlása miatt pedig az ipar szenvedett, a gazdaság leggyengébb láncszemeként.
Az előadó elmondta, 2024-ben 3% körüli növekedésre számíthatunk, a reáljövedelem dinamika helyreállása támogatja a GDP növekedés mérsékelt visszagyorsulását: mivel a bérek növekedtek, az infláció is lassan mérséklődik, és növekednek a megtakarítások is; mindezekkel a vásárlóerő is emelkedik, az eurózóna gazdasága pedig visszagyorsulásra számíthat. A növekedés struktúrája mindezek tekintetében kedvezőbb lesz, a külső és belső kereslet is javul. Ha nő a belső kereslet, a szolgáltatás szektorok helyzete is javul, hozzátette, az ipar helyzete kérdéses marad.
Infláció
A decemberi adatokat tekintve az infláció aránya 6,6 %-ra csökkent, jelentős enyhülést mutatva. Az előadó elmondta, a januári adóemelések miatt ugyan számíthatunk 1%-os megugrásra, de utána lefele haladhat ismét. A felfele mutató szakaszban eddig külső faktorok, mint a nyersanyag, energia áremelések, hajtották, most a belsők, vagyis a munkaerő költségek növekedései hajtják inkább. Az ársokkoktól nem kell már tartani, de az inflációs probléma még nem oldódott meg, a céltól még messze állunk (2.5% +/- 1%) – hangsúlyozta.
Monetáris politika
„Amíg nincs bizonyíték arra, hogy az infláció megoldódik, addig kamatcsökkentést ne várjunk!” – húzta alá. Az ügyfélkamatok alakulását tekintve elmondta, a szűkülő kamatmarzsok ellenére is magas aggregált nyereséget ért el a romániai bankszektor. Hozzátette, a belső kockázatok tekintetében kiemelt problémát jelent a magas ikerdeficit, de számos külső kihívás is fenyegeti a kilátásokat. Talán az év második felében várható az, hogy az infláció az alapkamat szintje alá kerül – mondta el, idén tehát el kellene induljanak a kamatcsökkentések is.
Az Evangélikus-Lutheránus Egyház Reményik Sándor galériájában szervezett szakmai előadást követően Kormos Zoltán borszakértő Dél-Afrika borait mutatta be.