Románia gazdasági és költségvetési kihívásai a választások fényében

Miklós Zoltán közgazdász, első mandátumos parlamenti képviselő volt a meghívottja a novemberi Borklubnak. Mint elmondta, 2020 óta tevékenykedik a parlementben, a pénzügyi és költségvetési bizottságnak, illetve a vállalkozások és turizmus szakbizottságának tagjaként.

Előadása elején a parlamenti munkát mutatta be, érintve a frakciógyűlések, a bizottságok, a testületek tevékenységeit, majd bevezetett törvénytervezeteket ismertetett. Az előadás során a résztvevők is feltehették kérdéseiket.

Parlamenti munka

A parlamenti munkát bemutatva az előadó röviden bemutatta a képviselők munkáját: a hét első felében tevékenységeiket Bukarestben, a további napokon pedig a saját választókerületeikben végzik. Bukarestben a hét frakciógyűléssel kezdődik, tudtuk meg, és mivel a pártot képviselve kevesen vannak, 1-2 bizottsági képviselő vesz részt ezeken a gyűléseken – a jelenlét tehát szinte kötelező annak érdekében, hogy a hangjukat képviseljék – hangsúlyozta. A bizottságok összetételét érintve elmondta, a szakbizottságok általában 28-30 tagúak, munkájukat pedig igyekeznek szakmai érdekek mentén végezni, „a szakmaiság és politizálás ugyanis együtt jár.”

Mint tudjuk, a törvényalkotás törvénytervezetekkel történik, a kezdeményezések mögött pedig általában egy-egy ember áll, aki dokumentálódik, kidolgozza a tervet, majd igyekszik aláírásokat gyűjteni. Ezek elfogadása általában hónapokat vesz igénybe, de a sürgősebb esetek kapcsán léteznek gyorsított eljárások is, amikor egyik napról a másikra törvény születik. Az előadó az egyéb testületeket is érintette, ennek kapcsán a különböző parlamenti delegációkat, az európai tanácsot, a NATO delegációt említette.

A választóterületek képviselőirodáit bemutatva pedig elmondta, a közösségi ügyek mellett a legtöbb képviselő saját projekteken is dolgozik, személyes szívügye az ipari park további fejlesztése.

Kiemelt területek munkálatai az utóbbi négy évben

Az előadó hangsúlyozta, a pénzügyi bizottság tagjaként napirenden tartotta az adópolitikai ügyeket. Emellett kiemelten kezelte az önkormányzatok támogatását, ugyanis vallja, hogy „a helyi közösségeink erősek kell legyenek, amihez szükség van az erős önkormányzatokra, amelyek pedig akkor tudnak erősek lenni, ha minél több hatáskörük és forrásuk vannak.” Támogatta továbbá a vállalkozások munkáit, azok ugyanis a legnagyobb munkaadók; különös figyelemmel a kis- és közepes vállalkozásokra, amelyeket jobban érintenek a válságos időszakok – mondta el. Fontos ügy volt a családtámogatási politika napirenden tartása, a nem kedvező demográfiai trendeken ugyanis javítani kell – így olyan közpolitikákat igyekeztek indítványozni, amellyel ezt a trendet, ha nem is fordítják meg, de ellaposíthatják.

Az előadás során a nézők kérdéseire is sor került

Törvénytervezetek 

Az előadás további részében Miklós Zoltán az általa kidolgozott törvénytervezeteket mutatta be. Elmondta, képviselői évének első munkája az adótörvénykönyv módosítása volt, amelyet annak érdekében végzett, hogy a szponzorpénzeknek hatékonyabb felhasználást biztosítson. Erre 2021-ben került sor. Miután felismerte, hogy a szponzorpénzek adójából nagyértékű értékek maradtak bent az államkasszában, azt a javaslatot tette, hogy a cégek a befizetett adójuk fel nem használt szponzor részét átutalhassák egyesületeknek, alapítványoknak, egyházaknak. Hangsúlyozta, a civil szféra felé sikerült ezzel 1-1,5 milliárd lejt visszaállítani. Az utóbbi időben azonban probléma merült fel: a kormány a programból a mikrócégeket kitette, így a profitadót fizető cégek tudnak vele élni.

Mint ismeretes, sok vállalkozó éveket vár azokra az összegekre, amelyet a betegbiztosítótól kellene visszakapjon. Az első öt napot ugyanis a betegnek a cég állja, 6-tól 38 napig azonban a betegbiztosító cég kellene visszafizesse az összeget. Javaslata erre az volt, hogy a betegpénzeket lehessen kompenzációs mechanizmussal adófizetésbe befizetni. Ez a pénz ugyanis a vállalkozóké, nem az államé – mutatott rá.

Az önkormányzatokkal való munkájával elérte, hogy az alkalmazásokhoz több mozgásteret biztosítson – mind elmondta ugyanis nagy különbség van önkormányzat és önkormányzat között. Ehhez kapcsolódóan a finanszírozás kérdését úgy oldották meg, ismertette, hogy a személyi jövedelemadó 2%-át egy alap létrehozására fordították, amelyből az önkormányzatok alárendeltsége alatt álló színházakat, operákat finanszírozzák.

A bányatörvényt ismertetve elmondta, a gyógyvizek utáni haszonbérek nem kerültek visszaosztásra az önkormányzatokhoz, így javaslatukkal elérték, hogy ezek maradjanak helyben, az önkormányzatok kasszájában.

A személyi jövedelemadó kérdését érintve elmondta, ez az összeg minden esetben a helyi önkormányzatnál maradt 2023 végéig. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, a cég székhelye az adott közigazgatási területen kell legyen, vagy ha nem, kell legyen öt alkalmazottas munkapontja. A kisebb önkormányzatok személyi jövedelemadója azonban Bukarestbe került. Azt szeretnék elérni, mondta el, hogy minden olyan esetben, ahol legalább egy alkalmazott van, a személyi jövedelemadó helyben maradjon. „Nagyobb fokú pénzügyi autonómiát kapnának ezzel az önkormányzatok, ugyanis A Bukarest függőséget le kellene vetkőzni!”

A családtámogatást érintve elindították a Family start nevű kezdeményezést, amely fiatal családoknak biztosít „fészekrakó” hitelt, amelynek célja, hogy egy kezdő családi otthon berendezését segítsék.

Az ingatlanhitelek kamattámogatása ügyében azt szeretnék elérni, hogy azoknak a családoknak támogassák az ingatlanhitelét, akiknek egy lakása van, az is hitelből, és gyereket is szeretnének vállalni. A javaslat, hogy egy gyerek után 10%-át, jét gyerek után 50%-át és három gyerek után 100%-át vegye át ennek az állam.

Az élelmiszerpazarlást is igyekeznének fékezni: a lerakatokban levő élelmiszereket, amelyek közel járnak a lejárati dátumaikhoz rászorulóknak vagy élelmiszerboltoknak adományozni, a lejárat dátuma előtt.

A szakmai előadást borkóstoló követte

Lehetőségek

Az elmúlt 30 évben Románia gazdasága fejlődött, az egy főre jutó GBT 25%-a volt az európai átlagnak, ma ez 75%, ami tovább is nőhet – éli az előadó. Lehetőségként szolgálhat ugyanakkor a schengeni csatlakozás is. Úgy gondolja, az ország pozicionálása is kedvező beruházásokra, lehetőségeket tartalmaz, amiket ki lehet használni: tenger, hajózható Duna, kedvező adórendszer.

Javaslatok

Az előadó kifejtette, szerinte fontos lenne a munka adózásának a csökkentése – ez jelenleg Romániában 41,5%. Az alacsony fizetések esetében ez a szám Európában a legmagasabb. A mikrócégeket tekintve kifejtette, minél többet a profitadó irányába kellene terelni. A cél az legyen, hogy minél egyszerűbb adózási rendszere legyen az országnak: cégeknél ez a mikrórendszer, magánszemélyeknél az egységes adókulcs. Az egységes adókulcsot meg kell tartani, befogadó adókörnyezetet biztosít, ugyanakkor a progresszív adózás, amely globalizálja a személy jövedelmét, adminisztratív szempontból is nehézségeket vet fel. A foglalkoztatási programok nem működnek – ezeken dolgozni kell. Továbbá a feldolgozóipart is szükséges támogatni, a kereskedelmi mérleg hiánya ugyanis ide vezet. Kiemelte még az egyenlőtlenségek felszámolásának ügyét – ezt demográfiai, hovatartozási, de jövedelmi szinten is. Az EU pályázatokat tekintve úgy gondolja, minden olyan cég, akinek pályázata van, állami garanciás hitelt kellen kapjon, ugyanis a projekt legtöbb esetben a szerződés aláírása után hal meg, a költségek hiánya miatt. A büntetőkamatok kérdését tekintve pedig az a véleménye, szerinte hivatalból az állam is fizessen büntetőkamatot az adófizető felé.

A Reményik Sándor Galériában szervezett szakmai előadást borkóstoló követte, a borokat Piheni Annamária, a bihardiószegi Yanka Borászat borásza és Székely Noémi borszakértő, a Nagyváradi Borbarátnők Egyesületének elnöke mutattak be.

Megosztás

Facebook
Twitter
LinkedIn

Kapcsolodó hírek

Tekintse meg az alábbi cikkeinket is!

Térképpel a célok fele

„A célok elérése során sokkal fontosabb az eredmények helyett a folyamatra koncentrálni, a fókuszt az

Exit! Eladjam vagy ne adjam?

A cégeladás témájával zártuk az évet az RMKT Közgazdász Borklubon. Meghívottjaink Rigó Ferenc, a Travelminit