Válságmenedzsment – Vállalkozásokról nyitottan többszemközt

Folytatódik a Vállalkozásokról nyitottan többszemközt eseménysorozata. Első két beszélgetése még a pandémia idején zajlott, folytatására idén március 16-án került sor a Vallásszabadság házában. Az elmúlt három évben folyamatosan válságok követték egymást. Zsigmond István, a Gynia alapító társtulajdonosa és ügyvezetője, Gorbai Attila, a Tenrom ügyvezetője, illetve Nagy Károly, a Promelek alapító társtulajdonosa és az RMKT elnöke beszélgetett az elmúlt években felmerült válsághelyzetekre talált megoldásaikról, válaszolva a hallgatóság kérdéseire is. A beszélgetést László Judit, vállalkozó és Papp György, a Medline alapító ügyvezetője moderálta. 

Megoldások a pandémia okozta problémákra

A beszélgetés folyamán elsőként az egészségügyi válság problémája merült fel. Hogyan oldotta meg a felbukkanó akadályokat egy szülészeti és nőgyógyászati kórház? Hogyan reagált erre egy takarítógépekkel foglalkozó vállalkozás? Hát egy elektromos berendezések területén jártas cég? Zsigmond István elmondása szerint, miután rájöttek arra, hogy egyes korlátozások túlzó jellegűek, mérlegelniük kellett, hogy melyeket tartsák be, melyekkel menjenek szembe. A szabály az volt, hogy csak a  sürgős eseteket fogadhatták. Ahhoz azonban, hogy megállapíthassák, mi is sürgős, szükség volt kivizsgálásra. Így ezt a szolgáltatást nem vonták meg a páciensektől. Gorbai Attila kifejtette, az ő esetükben a kommunikáció volt az, ami segített kilábalni a helyzetből. Ez ugyanis erősödött mind cégen belül, mind pedig az ügyfelek irányába. Az emberek nyitottabbá, segítőkészebbé váltak. Bár nagyobb volt  a kockázat a takarítások során elkapott betegségekre, a félelem ott lehetett a dolgozóikban, de nem futamodtak meg, mindenki teljes odaadással tette a dolgát. Ezt Nagy Károly is megerősítette, a csapattal naponta zajló beszélgetések segítettek a lenyugvásban, egymás bátorítása reményt adott nekik. Dolgozóikat váltásba osztották, informálódtak a külföldi társaiktól, egészségügyi felszereléseket szereztek be. 

Az anyagiak kézbentartása

Új megoldások születtek ugyan, de mindezek változásokat okoztak az anyagiakban is. A cégvezetőknek alternatív megoldásokhoz kellett folyamodniuk, hogy az anyagi visszaeséseket kiküszöböljék. Nagy Károly elmondta, a márciusig szerzett növekedés a pandémia kezdetével törlésre került, ezt azonban az év második felére sikerült visszaállítaniuk. Hogyan? A fenyegetettség hatására átvizsgálták a költségvetést, és találtak olyan kiskapukat, ahol újratárgyalásokra, illetve a nem használt szolgáltatások kiiktatására került sor. A partnerekkel nem volt nehéz közös nevezőre jutni, ugyanis a külföldről kapott, pandémiára vonatkozó rendelkezéseket megosztották az itthoniakkal, ez az információmegosztás pedig segítette a közös munkamenetelt. Gorbai Attila vállalkozásában is észlelhető volt áprilisra egy visszaesés, de egy megfontolt döntés segítette ennek feljavítását: az áruházak bezására után – ahol a takarítógépeik működtek – arra kérte a bérlőit, hogy ők maguk mérjék fel a gépek használatának időtartamát, aszerint egyezzenek meg az árakban. Ezzel a bizalmi index a cég és partnere között felemelkedett, az év végére pedig nem volt észlelhető visszaesés. A Gynia kórház pácienseinek igényei megoszlóak voltak: volt, akit a krízis sarkallt arra, hogy kivizsgálásra menjen, mások azonban egy gazdasági krízisre felkészülve inkább halogatták az egészségügyi kiadásaikat. A kórház sebészeti engedéllyel is rendelkezik, mint új szolgáltatást, ezt is igénybe lehetett venni, ami segített kivédeni a csökkenést. Ebben az időszakban a szülések száma csökkent, de megugrott a terhességmegszakítások száma. 

Támogatások

Felmerült a kérdés, hogy a magasabb pozíciójú szervek mennyire voltak a cégek segítségére. A pandémia helyzetében igényelhető volt egy kedvezményes kölcsön, készenléti összeg, amit a kórház kért is, de késéssel került kiutalásra, így nem volt segítségükre. Azonban jól jött a későbbi krízishelyzetekre. A Tenrom Gorbai Attila elmondása szerint nem kapott semmiféle támogatást, a partnerek segítették tulajdonképpen az anyagiakat, ugyanis a nagyobb támogatás érdekében az áraikat is emelték. Nagy Károly cége is élt az állami hitellehetőséggel, szerinte a román állam ebben az esetben aránylag jól végezte a dolgát. Amit pozitív tapasztalatként élt meg, az az, hogy az ÁFA visszaigénylése felgyorsult.

„Minden megmarad, amit nem felejtünk el”

A mindenkit hirtelen érintő változások alternatív megoldások születéséhez vezettek, amelyek, mint kiderült, pozitívan hatottak a vállalkozások működésére. Mennyire maradtak meg ezek a krízis után is? Papp György megerősítette a korábban beszélőket, és kifejtette, az ő vállalkozásában is javult a kommunikáció, ez pedig garanciát biztosít az elkövetkezendő krízishelyzetekre. Gorbai Attila hozzátette, náluk a csapatmegbeszélések száma gyarapodott, megtanulták, hogy erre akár az online térben is sort lehet keríteni. Amit azonban negatívumként észlel, hogy a külföldiekkel való személyes találkozások szinte teljesen megszűntek, ez is csupán az online térre korlátozódott. „Minden megmarad, amit nem felejtünk el” – fűzte hozzá Nagy Károly, szerinte  a vezető szerepe az, hogy emlékeztessen, az ő dolga azzal foglalkozni, amit befolyásolni képes.

Munkaerőpiac

Mindenik vállalkozó egyhangúan fejtette ki, hogy nem kellett megválniuk az alklamazottaiktól. A kezdeti nehézségekben bár voltak változások a fizetéseket illetően, ezt sikerült közösen kiküszöbölniük. Zsigmond István, mint elmondta, az állam általi fizetésemelésekhez a kórháznak is alkalmazkodnia kell, ami kissé teher, de igyekeznek ezt mindig megoldani. Fluktuációról Gorbai Attila vállalkozásában sem beszélhetünk. Mint kifejtette, egy elbocsátás inkább ártana a cégnek, ugyanis egy új alkalmazottnak legalább 20-30%-al többet kellene fizetni, így arra érdemes figyelni inkább, hogy a munkáltató hogyan tartsa meg a munkását. Ezt Nagy Károly is megerősítette, úgy véli hasznosabb a meglévő kollegák hatékonyságát javítani, fejleszteni. Az persze gondokat okozhat a későbbiekben, ha a cég bővülni kezd, ami új alkalmazottak felvételét is maga után vonja majd.

Ellátási problémák

A kórház tartalékok szempontjából fel volt készülve krízishelyzetekre, így őket nem érintette a probléma. Gorbai Attila ezzel ellentétben, mint elmondta, nagymértékű változást tapasztalt. Amit eddig szabadon igénybe vehetett az érdekléődő, most nem biztos, hogy ugyan úgy elérheti. Helyette inkább a cég ajánl a raktárkészleten levő termékekből. Vallja, hogy a kommunikáció fenntartása az ügyféllel ebben az esetben is sorsdöntő lehet. A hátrányból ez könnyen előnyt kovácsolhat, ugyanis tapasztalatai szerint általában az ügyfél értékeli azt az igyekezetet, amellyel a cég neki alternatívákat kínál. Nagy Károly szintén érzi a változást, ők igyekeztek helyileg közelebb eső beszállítókkal dolgozni, ám a komplexebb termékek beszerzésénél a késések továbbra is fennállnak. Az előzőekre reagálva pedig hozzátette, kizárólag a vezető feladata az, hogy a kollegáival kommunikáljon, és elmagyarázza nekik, miért fontos tartani a kapcsolatot az ügyféllel.  

Az est összegzéseként elmondható, hogy a cégen belüli összefogás, bizalom volt az, ami a válsághelyzetek megoldásához vezetett az elmúlt nehéz időszakokban. A kommunikáció fenntartása a krízishelyzetek után is szükségszerű. Ezek a válsághelyzetek tulajdonléppen mindig jelen voltak, mindig jelen lesznek, mindig túl kell esni ezeken valahogy. De a vezető feladata az, hogy hogyan viszonyul ezekhez, hogy tájékozódik, hogy igyekszik megoldást találni rájuk. Elsősorban azon kell gondolkodnia, hogy mi az, amit befolyásolni tud. Amire pedig nincs befolyása, azzal ne akarjon foglalkozni.

Pilbáth Kincső

Megosztás

Facebook
Twitter
LinkedIn

Kapcsolodó hírek

Tekintse meg az alábbi cikkeinket is!

Közösségépítés több generációból

A májusi Vállalkozásokról nyitottan többszemközt meghívottjai több generációt képviselve más-más elvárásokkal rendelkeznek a munkaközösség, a