Lackó Dénes: Kihívások előtt az élelmiszeripar

November 24-én zajlott az RMKT Közgazdász Borklub e havi eseménye, ahol Laczkó Dénes Kihívások előtt az élelmiszeripar című előadását követhették végig az érdeklődők. 
A Reményik Sándor Galériában szervezett rendezvényen ezúttal 80-an vettek részt, a szakmai előadás beszámolóját az alábbiakban olvashatják. 
 
Kihívások előtt az élelmiszeripar
 
Az RMKT Közgazdász Borklub e havi előadásán rekordszámú nézővel számolhattunk, 80 résztvevőt köszöntöttünk a Reményik Sándor Galériában. Az est meghívottja Laczkó Dénes a Poultry Group és az UBM Feed Romania (Román Takarmánygyártók Szövetsége) CEO-ja volt. Előadásában egy mindenkit érintő témát járt körül: mi is történik napjainkban az élelmiszeriparban? A Poultry Groupnál szerzett tapasztalatai alapján a kérdést leginkább a csirkehús árának változásában igyekezett megválaszolni.
 
Változások Romániában
Laczkó Dénes, mielőtt konkrétan rátért arra a nagy kérdésre, hogy miért drága a csirkehús, bemelegítőként az elmúlt 31 év fontosabb változásaira tért ki Románia szintjén. A gazdaság mérete GDP-vel fejezhető ki, amely az elmúlt években meghétszereződött, ez érthető is, hiszen egy fejletlen gazdaságból alakult a mai. A munkavállalók száma ehhez képest azonban  34 %-al csökkent, amelynek hátterében főként demográfiai adatok húzódnak. Az egyetemet végzettek száma bár nyilvánvalóan nőtt az évek során (+404%), de nem túl nagy Romániában: a lakossághoz viszonyítva ez a szám csupán 13%, ami fele az európai átlagnak. Az autóparkokat illetően fejlődés észlelhető, és a gabonatermelés mértéke is megduplázódott. A takarmánytermelés azonban 11 millió tonnáról 3 millióra csökkent. Nőtt azonban a tejfogyasztás, illetve a sörfogyasztás mértéke is, ez meghaladta a 100 liter/fő/év határt. Románia teljes alkoholfoszasztása pedig 14,4 liter, amellyel világszinten országunk az ötödik helyen áll. 
 
Húsfogyasztási szokások
Az életminőség javulásával nőtt természetesen a húsfogyasztás is, mai adatok szerint ez 76,7 kg/fő/év. Ezt lebontva kiderült, hogy egy átlag romániai állampolgár évente 38,3 kg sertéshúst, 27 kg baromfit, 6,1 kg marhahúst, illetve 5,3 kg egyéb húsfélét fogyaszt. Nagyjából tehát egy sertéshúsfogyasztó országnak nevezhető, a sertéstenyésztés azonban mélyponton van: a sertéshús 90%-a importálva van, főleg Németországból és Spanyolországból. A baromfipiacot tekintve nagyjából elmondható, hogy hosszútávon fejlődésben van, ez esetben 104% exportról és 158% importról beszélünk. A bárányhús termelését tekintve pedig Európa szinten harmadik helyen állunk, de mivel nem igazán vannak vágóhidak, élő állatként exportálja az ország, majd feldolgozva hozza vissza.  
 
2020-2022: a válságok időszaka
A továbbiakban meghívottunk az elmúlt két év nehézségeit összegezte. A két éve kezdődő COVID válság az ellátási láncok válsága volt, amelyek átalakulásra kényszerültek. A lakosságnak hozzá kellett szoknia ahhoz, hogy nem minden terméket kap meg időben vagy éppen úgy, ahogyan arra szüksége lenne. Ebből tanulva, mára a legtöbb állam igyekszik helyi termelési kapacitást biztosítani fogyasztóinak.
A háború válsága főként az energiaárakra hatott, inflációs nyomást gyakorolva a mindennapokra. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a magas infláció miatt emelni kell az alkalmazottak bérét, ezt pedig a csirkehús árába is bele kell kalkulálni, növelve azt, ami tovább fokozza az infláció növekedését. Mindez pedig egy körforgássá alakul.
 
A csirkehús fő költségelemei
Mit is fizetünk ki, amikor leemeljük a csirkehúst a polcról? Mint kiderült, egy kilógramm csirkehús árát 49%-ban a takarmány ára befolyásolja (a kukorica ára a chicagói tözsdén 76%-al nőtt), 17%-ban az alkalmazottak költségei, illetve 10%-ban az energiaköltségek (egy napos csirkének 30 fok meleg kell). Laczkó Dénes összegzése szerint a csirke ára Romániában 50%-al emelkedett, ám szerinte mindez csupán a hullám eleje, a polcon levő árak még nem tartalmazzák az összes költségelem növekedését. Az árak növekedésével nyilvánvalóan a vásárlóerő gyengült. A csirkemellfilé például mára prémium termékké vált, és a csirkének az eddig kevésbé kelendő részei is terítékre kerültek. 
Cégük fenntartása érdekében a válság időszakához igazodva változásokat dolgoztak ki: ez esetben valamilyen szintű megoldást nyújthat egy vertikális interógrációs terv kidolgozása. Ez annyit jelent, hogy magasabb szinten kell intergálni a tevékenységet. Törekedni kell arra, hogy egyes alapanyagok saját termésből, előállításból származzanak, illetve a melléktermékek értékesítésére is nagyobb hangsúlyt kell fektetni. 
 
A szakmai előadást ezúttal is borkóstoló követte. A résztvevők nyolc bort ízlelhettek meg, amelyeket Berecz Stéphanie, a tokaji Kikelet Pincészet borásza és tulajdonosa ismertetett. Az est során felszolgált borok: Tokaji Pezsgő Brut 2019, Birtok Furmint 2018, Váti Furmint 2020, Kassai Hárslevelű 2021, Három Grácia Édes Cuvée 2020, Tokaji Szamorodni 2019, Tokaji Aszú 6 Puttonyos 2017.